Klíma vásárlási tanácsadó
A klímaberendezés kiválasztása meglehetősen bonyolult feladatnak tűnhet, így engedje meg, hogy közösen megvizsgáljuk mindazokat a szempontokat, aminek az ismeretében könnyebben eltudja majd dönteni, hogy melyik klímát válassza.
De még, mielőtt elkezdnénk, hadd ajánljuk figyelmébe, ingyenes helyszíni felmérés szolgáltatásunkat. Amennyiben Ön, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, Kisvárda vagy annak az 50 km-es körzetében lakik, akkor ingyenes helyszíni felmérést biztosítunk, illetve egy helyen történő több készülék beüzemelése esetén kérjen egyedi árajánlatot telefonon, így akár az ország távolabbi pontjain is vállalni tudjuk klímaberendezések felmérését és telepítését. Több, mint 10 éves szakmai tapasztalattal, hivatalos F-GÁZ kártyával rendelkező klíma szerelőink állnak szíves rendelkezésére.
Klíma vásárlási tanácsadó
A klímaberendezés kiválasztása meglehetősen bonyolult feladatnak tűnhet, így engedje meg, hogy közösen megvizsgáljuk mindazokat a szempontokat, aminek az ismeretében könnyebben eltudja majd dönteni, hogy melyik klímát válassza.
De még, mielőtt elkezdnénk, hadd ajánljuk figyelmébe, ingyenes helyszíni felmérés szolgáltatásunkat. Amennyiben Ön, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, Kisvárda vagy annak az 50 km-es körzetében lakik, akkor ingyenes helyszíni felmérést biztosítunk, illetve egy helyen történő több készülék beüzemelése esetén kérjen egyedi árajánlatot telefonon, így akár az ország távolabbi pontjain is vállalni tudjuk klímaberendezések felmérését és telepítését. Több, mint 10 éves szakmai tapasztalattal, hivatalos F-GÁZ kártyával rendelkező klíma szerelőink állnak szíves rendelkezésére.
Vegyük sorra a főbb szempontokat:
1. Helyiség
A légkondícionálni kívánt helyiség, lakás vagy szoba területét, illetve nagyságát. Általánosan úgy szoktunk számolni, hogy 10 m2 hűtésére körülbelül 1 kW teljesítményre van szükség, de ugyanezt a területet a hideg beköszöntével fűteni is szeretnénk, akkor érdemesebb kicsit felül méretezni a teljesítményt.
Egy átlagos 2,5 – 3,5 kW teljesítményű klíma 35-45 m2-es helyiség lehűtésére alkalmas. Ez egy becsült átlagos érték, amit számos tényező befolyásolni tud. (belmagasság, szigetelés, egyéb elektronikai eszközök például sütő, hány ember tartózkodik egyszerre az adott helyiségben stb.) Egy nagyobb családi házba esetén általában érdemesebb multi klímát telepíteni, ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy egy kültéri egységhez, több beltéri egység is csatlakoztatható.
2. Tájolás
A következő szempont, amit figyelembe kell vennünk az ablakok tájolása és minősége, mert nem mindegy, hogy a klimatizálni kívánt helyiséget, mikor és mennyi ideig éri napsütés, nyáron, a déli tájolású oldalt melegíti számot tevő ideig. A mai nagy méretű ablakokon a sok fénnyel együtt több hő is bejut a lakásunkba, persze léteznek sötétített és fényvisszaverő tulajdonsággal rendelkező ablakok, de ezek még nem annyira elterjedtek, rendőnnyel szereltek -e az ablakok? A klímarendszer méretezésénél ezt is figyelembe kell venni.
3. Villamos energia hálózat
Az épület villamosenergia hálózatának a kapacitása a következő tényező, amit meg kell vizsgálnunk, hogy nem lép e fel túlterhelés a klíma telepítésekor. A mai korszerű inverteres klímák áramfelvétele, az inverternek köszönhetően egyenletes, tehát a készülék indításakor nem okoz különösebb lökést villanyórán. Egy 32 Amperes villanyóra biztosíték kiszolgálja a szükséges áramfelvételt az esetek többségében.
4. Klíma elhelyezése
A következő és meghatározó kérdés, hogy hová kerüljön a lakáson belül a klímánk beltéri egysége, de itt egyből gondolnunk kell a kültéri egységnek is a helyére is, hogy hová fog kerülni, mert mint tudjuk a kültéri és beltéri egységnek összeköttetésben kell lennie egymással. A hosszú csövezés rontja a klímák hatékonyságát és növeli a telepítés költségét is, de a túl rövid csövezés sem jó, mert bevezeti a lakásba a kültéri egység zaját.
Egy átlagos klíma beltéri egysége 75-80 cm hosszú, amit a plafontól 15-20 cm-re javasolnak felszerelni, így a leghatékonyabb, nem szabad teljesen a plafonhoz felnyomni, mert tudni illik felülről szívja magába a berendezés a hűtendő levegőt.
Érdemes a beltéri egységünket a legmelegebb szoba hosszanti falára merőlegesen felhelyezni, mint egy téglalap rövidebb oldalára, így a levegő könnyebben tud áramolni a lakásunkba, a szűk folyosókat és a keskeny tereket kerüljük el, továbbá nem ajánlatos lépcsőfeljáróba vagy nagyobb nyitott galériába feltenni a klímát, mivel a hideg levegő a fajsúlyánál fogva nehezebb, így az alsó terekbe ereszkedik majd, ezáltal meleg levegőt felszorítja a felső térbe.
Figyelembe kell vennünk a bútorok elhelyezkedését. Elkerülendő, hogy a klíma közvetlenül az ágyra vagy az ülőgarnitúrára, dolgozóasztalra fújja a hideg levegőt, mivel így a folyamatos működtetés közben könnyen megfázhat a használója.
5. Egyéb hőtermelő berendezések
A következő szempont a megfelelő teljesítmény kiválasztásában, hogy a helyiségben milyen egyéb számottevő hőtermelő lámpák, gép(ek) vannak.
6. Hűtésre optimalizált klímák
Ezekkel a klímaberendezésekkel is lehet fűteni, azonban mégis szükséges különbséget tenni azon készülékek között, amelyeket főként nyáron használunk hűtésre és maximum az úgynevezett átmeneti időszakban használunk fűtésre.
A klímákat hűtés üzemmódban használva a beltéri egységben keletkezik kondenzvíz. Amikor a szoba meleg levegője találkozik a klíma beltéri egységében lévő hőleadó lemezekkel annak felületén kicsapódik a pára. Lecseppen, és ezt kell kivezetni.
Az inverteres technológiának köszönhetően ez a folyamat megfordul, tehát a szobában fújja be a meleg levegőt és a kültéri egységen keletkezik pára. Fontos az átmeneti időszakokban, amíg a külső hőmérséklet +5C fok felett van addig egy hűtésre optimalizált készülékkel is ugyanolyan hatékonyan lehet fűteni, mint egy fűtésre is optimalizált készülékkel.
Azonban amikor már 0 fok környékén van a kinti hőmérséklet a klíma elkezd eljegesedni. Ezekben a készülékekben már van belső ellenőrzés, így amikor érzékelik a jegesedést megfordítja a klíma gázt és leolvasztja a kültéri egység önmagát. Így ismétlődik ez a folyamat. Ezekben a készülékekben jellemzően nincs kompresszor, előfűtés sem és csepptálca fűtés sem.
7. Fűtésre ajánlott klímák
Amennyiben fűteni is szeretnénk a klímánkkal, akkor érdemes SCOP 4,0 energiaosztálytól nézelődni. Ez az érték mutatja meg a légkondicionáló fűtési szezonra vonatkoztatott energiahatékonyságát egy egységesített, éghajlat típustól függő mérési ciklus alapján. Azaz, hogy 1 kW elektromos energiából, átlagosan hány kW hőenergiát állít elő a készülék. Minél magasabb az SCOP értéke, annál takarékosabb a klíma szezonra vonatkoztatott fűtése. A 4,0 vagy azt meghaladó SCOP érték már takarékos fűtésre utal, mely lényegesen kedvezőbb bármilyen más elektromos fűtésnél, de még a gázfűtésnél is.
8. Márka
-